Gyógyító fonás

Kézi fonás, kétpedálos rokka és az agyféltekék egyensúlya: tudományos alapok és egészségügyi tapasztalatok

A kézi fonás és a rokka használata évszázadok óta része a mindennapoknak, ám az utóbbi években egyre több figyelmet kapott terápiás, egészségmegőrző és rehabilitációs szerepe is. A modern kutatások és esettanulmányok alapján a fonás nem csupán kreatív hobbi, hanem az agyféltekék közötti egyensúly támogatásának, a finommotoros képességek fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének is hatékony eszköze lehet.

A kézi fonás mentális és lelki egészségre gyakorolt hatásai

A kézi fonás repetitív, ritmikus mozgása meditációs állapotot idézhet elő, segíthet a stressz csökkentésében, a szorongás oldásában, és hozzájárulhat a mentális jólléthez. A kreatív tevékenység, az alkotás öröme és a közösségi élmény mind pozitív hatással vannak a lelki egészségre.

A kétpedálos rokka és a kézi fonás nem csupán hagyományőrző tevékenység, hanem tudományosan is igazoltan hozzájárulhat az agyféltekék közötti egyensúly javításához, a mozgáskoordináció fejlesztéséhez, a rehabilitáció sikeréhez és a mentális jólléthez. A fonás során végzett komplex, ritmikus mozgások, a szenzoros stimuláció és az örömteli alkotás együttesen támogatják az agy és a test harmonikus működését, így érdemes lehet ezt a tevékenységet beépíteni a mindennapokba, akár megelőzés, akár gyógyulás céljából.

Az agyféltekék szerepe és az egyensúlyzavarok

Az emberi agy két féltekéje eltérő, de egymást kiegészítő funkciókat lát el. A bal agyfélteke elsősorban a beszédért, a logikáért és a finommotoros mozgásokért felel, míg a jobb agyfélteke főként a térbeli tájékozódásban, kreativitásban és a nagyobb mozgások koordinációjában játszik szerepet. Az egészséges működéshez elengedhetetlen, hogy a két félteke harmonikusan működjön együtt. Egyes kutatások szerint, ha két, ugyanazon féltekét terhelő feladatot végzünk egyszerre (pl. jobb kézzel végzett manuális tevékenység és beszéd), teljesítményromlás tapasztalható, amit hemispheric interference-nek, azaz agyféltekei interferenciának neveznek.

Egy több száz fős vizsgálatban például azt találták, hogy ha a résztvevőknek egyszerre kellett egy pálcát egyensúlyozniuk (manuális feladat) és beszélniük (verbális feladat), a jobb kéz (bal agyfélteke) esetében nagyobb volt az interferencia, mint a bal kéz esetén. Ez arra utal, hogy a bal agyfélteke túlterhelése csökkenti a teljesítményt. Ugyanakkor a kutatás azt is kimutatta, hogy nem csak egyoldali, hanem kétoldali feldolgozás is lehetséges, vagyis a beszéd és a mozgás nem mindig válik teljesen szét a két félteke között, hanem a feladatok összetettségétől függően mindkét agyfélteke részt vehet a feldolgozásban.

A kétpedálos rokka és a szenzomotoros integráció

A kétpedálos rokka használata során a lábak ritmikus mozgása, a kezek finom koordinációja és a folyamatos vizuális kontroll egyaránt szükséges. Ez a komplex tevékenység egyszerre aktiválja a mozgásért, érzékelésért és tervezésért felelős agyterületeket, így elősegítheti az agyféltekék közötti kommunikációt és egyensúlyt.

A fonás során a kéz-láb koordináció, a tapintás, a szem-kéz összhang és a ritmus mind hozzájárulnak az idegrendszer stimulációjához. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akiknél az agyféltekék közötti egyensúly vagy a koordináció sérült, például stroke után vagy neurológiai zavarok esetén.

Esettanulmány: stroke utáni rehabilitáció fonással

Egy amerikai esettanulmányban Paula Bowers, aki stroke-ot követően elveszítette bal karja mozgásképességét és beszédkészségét, a rehabilitáció részeként kezdte újra használni a rokkáját. Az ergoterapeuta szerint a fonás során egyszerre történő láb- és kézmozgás, a fonal vezetése és a kerék forgatása kiváló érzékszervi és erősítő gyakorlat, amely fejleszti a kéz-szem koordinációt is. Paula gyorsabb és teljesebb felépülést tapasztalt, mint amit a hagyományos gyakorlatok (pl. szobabicikli, súlyemelés) önmagukban biztosítottak volna. Ráadásul a fonás örömet is okozott, ami tovább növelte a motivációját és a lelki jóllétét.

"A rokka hajtása és a fonal fonása, fűzése jó erősítő, és kifejezetten jó szenzoros eszköz. Nagy szerepe van a kéz-szem koordinációnak is."– mondta Joseph Marti, a rehabilitációs terapeuta.

A vestibuláris rendszer, fonás és agyi plaszticitás

A különféle rokkákon való fonás közös eleme, hogy jelentős mértékben aktiválják a vestibuláris rendszert, amely az egyensúlyért, koordinációért és térbeli tájékozódásért felelős. Modern neurofiziológiai vizsgálatok (pl. EEG-vel) igazolták, hogy a vestibuláris stimuláció – például fonás közben – jelentős neurofiziológiai változásokat idéz elő az agyban: javul a szenzoros feldolgozás, a figyelem, a reakcióidő és az agyi szinkronizáció. Ezek a hatások még agysérülésen átesett személyeknél is kimutathatók, és hozzájárulnak a kognitív funkciók helyreállításához.

Manuális terápia, mozgás és agyi szerkezetváltozások

Egy 2025-ben publikált randomizált vizsgálatban kimutatták, hogy a manuális terápia és a célzott gyakorlatok (amelyekhez a fonás is hasonló) nemcsak a mozgási funkciókat javítják, hanem mérhető szerkezeti változásokat is okoznak az agykéregben. A vizsgált páciensek esetében a kezelés után nőtt az agykéreg vastagsága olyan területeken, mint a motoros kéreg vagy az anterior cinguláris kéreg, ami szoros összefüggést mutatott a fájdalom csökkenésével és a funkcionális javulással.

Felhasznált források:- Hemispheric Interference In Manual Verbal Tasks Psychology Essay (ukessays.com)- Woman's Stroke Recovery Assisted by Spinning Wheel (differentbrains.org)- How Spinning is Opening New Frontiers for Brain Health (neurotrackerx.com)- Effects of manual therapy combined with therapeutic exercise on brain structure in patients with chronic nonspecific neck pain: A randomized controlled trial (pubmed.ncbi.nlm.nih.gov)