Van, aki szeretne természetes szálú ruhákat hordani, mert tisztában van az előnyeivel, de tart attól, hogy túl körülményes a kezelése, házilag talán nem is megoldható, és emiatt inkább lemond róla. Ha magadra ismersz, olvass tovább, mert Neked is szól ez az írás. Továbbá mindenkinek, aki tudni szeretné, hogyan bánjunk a vásárolt-kapott-örökölt lenvásznakkal, gyapjúpulcsikkal és selyemsálakkal, hogy sokáig szépek legyenek.
Gyapjúholmi
Mosás:
A bőrrel érintkező pamutruhákkal ellentétben a gyapjúholmikat nem kell minden egyes alkalommal kimosni, miután felvettük. A gyapjú öntisztulásra képes anyag. Árnyékos helyen, illetve ködös időben szellőztetve, mosás nélkül is felfrissül. A nagy gyapjútakarókat régen úgy tisztították, hogy télen a hóra terítették, majd bent megszárították. Ha van friss hó, ezt mi is megtehetjük. Mosni valójában csak akkor kell, ha látható, érezhető szennyeződést kell eltávolítani róla.
A gyapjú nagyon érzékeny a hirtelen hőmérséklet-változásra és a dörzsölésre, ami nemezelődést okozhat. Ezért fontos, hogy hideg vagy langyos vízben, kímélő mosószerrel, kézzel mossuk.
Használhatunk speciális gyapjúmosószert vagy akár lanolint tartalmazó termékeket, amelyek visszapótolják a természetes olajokat. Mivel a gyapjú szerkezete nagyon hasonlít az emberi hajhoz, a hajsamponok is alkalmasak a tisztítására, sőt: a hajápoló termékek extra tulajdonságaikkal is hozzájárulhatnak a gyapjú élettartamának meghosszabbításához, mint pl. a festett hajhoz való színvédő sampon; vagy hajkondicionálók, balzsamok, pakolások, ha például egy régi darabot szeretnénk rendbe hozni, ami kis extra törődést igényel.
A mosógépek gyapjúprogramjai már nagyok jók, de a kézi mosás mindig sokkal biztonságosabb. Az a biztos, ha mosógépben csak superwash gyapjút mosunk. A superwash gyapjú szálairól a nemezelődésért felelős pikkelyszerű kiálló részeket enzimesen leoldják, így felülete sima lesz, és ezáltal válik mosógépben moshatóvá.
Szárítás:
A gyapjút soha ne csavarjuk ki erősen. Finoman, két tenyérrel nyomkodjuk ki a vizet, majd helyezzük törölközőre, és tekerjük fel, majd nyomkodva itassuk fel a felesleges nedvességet.
Fektessük laposan, formázzuk vissza a kívánt alakra, majd árnyékos, szellős helyen szárítsuk. Az UV-sugárzás károsítja a gyapjúszálakat, ezért kerüljük a napfényt. A radiátoron történő szárítás is károsíthatja a szálakat, ezért jobb fölé lógatni, hogy ne érintkezzen a forró vassal.
A gyapjú hajlamos a befülledésre, ezért akár szabad levegőn, akár szobában szárítjuk, forgassuk meg időnként, és mielőtt száraznak nyilvánítjuk, győződjünk meg róla, hogy nem maradtak-e benne nyirkos részek. Ne feledjük, hogy a gyapjú a saját súlyának többszörösét is képes felvenni vízből. Ha véletlenül nedvesen tesszük el, akkor penészedésnek indulhat.
Tárolás:
A gyapjú ruhákat száraz, hűvös helyen kell tárolni, lehetőleg légmentesen zárható zsákokban vagy dobozokban, hogy a molyok ne férjenek hozzá.
A nejlonzacskóban és az átlátszó műanyag dobozban tárolt gyapjúval kapcsolatban szinte senki nem gondolná, de fontos tudni, hogy ha közvetlen napfénynek tesszük ki, a felülettel érintkező gyapjúszálak a hőingás és az elektrosztatikus feltöltődés miatt filccé állhatnak össze. Ezt úgy előzhetjük meg, hogy a gyapjúholmit selyempapírba csomagolva tesszük a dobozba, zacskóba.
Moly elleni védelem:
A levendula vagy cédrusfa illóolaja segít távol tartani a molyokat természetes módon. Drogériában kaphatók levendulaillatú molyriasztó golyók, ezek nagyon hatékonyak, ezekből egyet-kettőt tehetünk minden zacskóba, dobozba, vagy polcra, ahol gyapjút tartunk.
Soha ne használjunk friss vagy szárított levendulát a gyapjú védelmére. Az utóbbi másfél évtized tapasztalata azt mutatja, hogy valami megváltozott: vagy a molyok, vagy a levendula, nem tudni biztosan, de mindenesetre a levendula növény ahelyett, hogy riasztaná, épphogy vonzza a molyokat! Azt eszik meg először, és csak utána látnak hozzá a gyapjú dézsmálásának.
Drogériákban, gazdaboltokban kapható feromonos molycsapda. Erre akkor van szükség, ha már megtörtént a baj, és molyfertőzéssel állunk szemben. A molycsapda egy ragacsos karton-háromszög belsejében elhelyezett moly-feromon csaliból áll. Előnye, hogy magához vonzza a molyokat, amik beleragadnak a kartonba. Hátránya, hogy a molyok messziről megérzik a feromoncsalit, így olyan molyokat is odavonzunk vele, akik azt se tudták, hogy gyapjú van a közelben. Hogy használata eredményes legyen, először meg kell szüntetni a molyfertőzési gócot. Találjuk meg és kíméletlenül (igen, hüpp, hüpp) dobjuk ki, égessük el, vagy ássuk el a molyoktól hemzsegő gyapjúfészket. Jellemzően sötét, száraz, háborítatlan helyen fogjuk fellelni. A megsemmisítő csapást mindig túléli néhány (vagy rosszabb esetben kisebb felhőcskében szétrebbenő) példány – na, ezek eliminálására alkalmas a molycsapda. Pro tipp: molycsapdával egy időben mindig használjunk az ajtón és az ablakon szúnyoghálót.
Bolyhosodás:
Kötött holmiknál gyakran tapasztaljuk, de gyapjúszöveteknél is előfordul, hogy a használat során a legnagyobb kitettségű felületek bolyhosodásnak indulnak. A kibolyhosodott kelme rögtön elnyűtt, ápolatlan, agyonhasznált benyomást kelt. Pikk-pakk újszerűvé varázsolhatjuk a holmit egy kis kézi elektromos textilborotvával. Ez a nem túl drága, drogériákban is kapható eszköz segít, hogy megbecsült gyapjúholmink mindig a legjobb formájában mutasson. Nem kell megijedni a borotva szótól, nem tudunk ártani vele a kelmének, egyszerűen csak a felszínéből kiálló csomócskákat kapja el és lenyisszantja a felületről, majd összegyűjti egy tartályban.
Kreatív bónusztipp: a textilborotva tartályában összegyűlt gyapjúcsomócskák – minő véletlen! (nem az) – pont olyanok, mint amik a tweed-szövetek jellegzetes szín-fűszereként használatosak. Miért ne használhatnánk fel akár kézzel font fonalakban, akár nemezfelületeken egy kis extra textúraként, vagy szín-bonbonként?
Len és kendervászon
Tisztítás:
A len és kender strapabíró anyagok, ezért géppel moshatók. Magas hőmérsékleten csak szükséges esetben mossuk, jobb, ha előáztatjuk mosószeres langyos vízben, ha pl. foltot szeretnénk eltávolítani belőle.
A len és kender gyakori mosása puhábbá teszi őket, ezért ne aggódjunk, ha kezdetben merevebbnek tűnnek.
Szárítás:
A levegőn szárítás a legjobb, mert a szárítógép rendszeres használata gyengítheti az anyagot és ráncossá teheti. Ráadásul a napfény fehérít és fertőtlenít!
Ha mégis szárítógépet használunk, válasszunk alacsony hőfokú programot. A program lejártával azonnal vegyük ki a gépből, és még melegen rázogassuk-húzogassuk ki, megelőzve ezzel a márványos hatást, amit az okoz, ha összegyűrve hűl ki a textil a dobban.
Vasalás és hajtogatás:
A len és kender anyagok könnyen gyűrődnek, ezért nedvesen vasalva, vagy gőzölve érhetjük el a legjobb eredményt. Ha már szép simára gőzöltük, nem mindegy, hogyan tároljuk, mert ha rendszeresen ugyanott gyűrődik, olyan mély ráncai alakulhatnak ki, amik még a mosást, sőt a gyenge vasalást is képesek túlélni.
A skandináv hagyományokban praktikus módszerek maradtak fenn a lenvászon tárolásával kapcsolatban. A kisebb darabokat (asztali futó, tányéralátétek, szalvéták) egyáltalán nem hajtogatják, hanem papírhengerre tekerik fel, így gyűrődésmentesen tárolhatók. Az abroszokat, lepedőket pedig páros években négyrét hajtják, páratlan években pedig háromrét – így a fő hajtások helyre rendszeresen változik. Az adott dátumból pedig biztosan lehet tudni, épp melyik hajtásmód van soron.
Selyemholmi
Tisztítás:
A selyem egy nagyon finom anyag, amelyet kézzel kell mosni hideg vízben, kímélő mosószerrel, vagy kímélő samponnal.
Ne hagyjuk ázni, mert a túl sok víz károsíthatja a szálakat.
Szárítás:
A selymet árnyékos helyen szárítsuk, lehetőleg fektetve, hogy elkerüljük a formavesztést és a nap okozta elszíneződést.
Vasalás:
Vasalni csak egy réteg ruhán keresztül célszerű, mert könnyen károsodhat. Az is jó, ha kézi gőzölőt használunk fektetve vasalás helyett.
Tárolás:
A selymet lazán hajtogassuk, és lehetőleg selyempapírba csomagoljuk, hogy megőrizze a formáját és a fényét.
Kerüljük a selyem ruhadarabok hosszú távú tárolását műanyag zacskókban, mivel ezek nem engedik szellőzni az anyagot. Ha mindenképp be szeretnénk zacskózni, használjunk finom necczsákot.
A molyok a selymet éppúgy szeretik, mint a gyapjút. Mindaz, amit a gyapjúról szóló részben írtam a molyok elleni védelemről, a selyem tárolásánál is hasznos tudnivaló.
Remélem, meggyőztelek arról, hogy a természetes kelmék kezelése nem jelent nagy nehézséget, inkább ismeret és szemlélet kérdése. A törődést viszont sokszorosan meghálálják: akár életünk végéig is elkísérhetnek minket, és még gyermekeinknek is jó szolgálatot tehetnek. Óvják egészségünket, hozzájárulnak a kényelmünkhöz. És ha már végképp kiszolgáltak, maradéktalanul komposztálhatók.
Comments